10 érdekesség a gyémántokról
Az ókorban különös erőt tulajdonítottak a gyémántoknak. Úgy tartották, hogy ezek a ragyogó kövek az istenek könnyei, amik a földre hullottak. A rómaiak ráadásul még arról is meg voltak győződve, hogy Kupido nyila gyémántból készült. Az emberek a későbbi korokban is előszeretettel társítottak legendákat a gyémántokhoz. A hinduk hittek benne, hogy a drágakő megvédi a tulajdonosát a támadásoktól, a középkorban pedig úgy gondolták, hogy a gyémánt gyógyításra is alkalmas.
Ezek az értékes drágakövek a Föld mélyén keletkeznek olyan helyeken, ahol 1000 Celsius fok feletti hőmérséklet uralkodik. Ez csak úgy lehetséges, ha azon a részen épp kitörni készül egy vulkán. Kevésbé ismert tény, hogy nem csak a földkéregben, hanem meteoritokban is kialakulhatnak, még mielőtt azok a légkörbe érnének - ám ez meglehetősen ritka jelenségnek számít.
A világ gyémántkészletének közel fele Afrikából származik, de ezen kívül Angolában, Ausztráliában, Botswanában, Namíbiában, Oroszországban, Dél-Afrikában és Zairében is találunk gyémántbányákat.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az ún. háborús gyémántok száma, amiket harcmezőkön, illetve csaták színhelyein bányásztak ki annak érdekében, hogy finanszírozni tudják a hadviselés költségeit.
A gyémántokat szigorú szabályok szerint osztályokba sorolják. Azt, hogy egy darab mekkora értékkel bír a szakértők az ún. 4C szerint határozzák meg, ami nem más, mint a csiszolás (Cut), a szín (Color), a tisztaság (Clarity) és a súly (Carat) összesített adata.
A gyémánt a legkeményebb anyag a Földön, ezért a megmunkálása csak egy másik gyémánttal lehetséges. Keménységét egyetlen alkotóelemének köszönheti, ami nem más, mint a szén.
A gyémántokat többféleképpen is meg lehet csiszolni. A legnépszerűbb forma a briliáns (kerek), a smaragd (sarok nélküli téglalap) az ovális és a szív.
A gyémánt sokféle színben fordul elő a természetben. A sárga, barna, kék, zöld, lila és a fekete is gyakori árnyalat. A drágakő színe minél inkább közelít a színtelenhez, annál értékesebb - kivéve a ritkaságokat.
Bár szabad szemmel a gyémántok makulátlan tisztaságúnak tűnnek, az ásványokhoz hasonlóan apró zárványok borítják a felületüket. Ezek lényegében mikroszkopikus szennyeződések.
