Tartjuk még az eljegyzéssel kapcsolatos szokásokat?

Az eljegyzés nagyon régi hagyomány, ennek megfelelően számos szokás kötődik hozzá. Ugyanakkor mint minden, napjainkban ez is átalakul, és egyre inkább elhagyják ezeket a szokásokat, habár vannak még viszonylag régimódi gondolkodású emberek, vagy akiknek szimpatikus a hagyományok megőrzése. Egy biztos: a korábbi gyakorlattal ellentétben egy házasság egyre inkább csak két ember döntése, emiatt a családot érintő metódusok lassan, de biztosan eltűnnek.


A lány apja engedélyezte?

gyémánt gyűrűRégen, mielőtt gyűrű került a menyasszony ujjára, az édesapjától kellett elkérni a lányt. Ez azon egyszerű ok miatt volt így, hogy általában elrendezett házasságok köttettek, amik érdekeken alapultak, és az édesapa engedélye valóban kellett ahhoz, hogy a lányát valaki feleségül vegye. Ha az apának bármilyen okból nem felelt meg a kérő, és nemet mondott, akkor a házasság nem jöhetett létre, legfeljebb csak a menyasszony megszöktetésével, aminek voltak következményei, ha a fiatalokat sikerült megtalálni.

Ma már ez a szokás legfeljebb egy tiszteletbeli kör, ugyanis a nők is önálló döntéseket hoznak, és a szülőknek nem igazán van beleszólásuk abba, hogy a lányuk kivel kíván élni. Számos esetben így az apa megkérdezése ki is marad, egyenesen a potenciális menyasszonynak teszi fel a kérdést a leendő vőlegény, aki maga dönti el, hogy mit válaszol. A hagyományokat őrzők el szokták kérni az arát az édesapjától, valójában azonban mindenki tudja, hogy ez már csak formaság, a menyasszonyé a döntés joga.

Az együttélés

Néhány évtizede az együttélés nem volt szokás az esküvő előtt, sőt, kifejezetten szégyenletesnek számított házasság nélkül egy fedél alatt élni. Ma már viszont ez alapvető, sőt, szinte elvárás, hogy úgy kössenek az emberek házasságot, hogy előtte megismerik egymást az együttélés során. Hogy ezek a változások jók-e vagy rosszak, mindenki döntse el maga. Egy biztos, aki szeretné, tarthatja a hagyományt, és vannak még Magyarországon belül is olyan családok, ahol tartják is.



Hívjon!